Műveimmel kapcsolatos irások, kritikák
Kentaur mosolyog
Holler Lászlót sokan ismerik. Mint tanár, nemzedékeket nevelt fel. A Mártélyi Művésztelep ifjabb festőnemzedéke - hiába élnek az ország legkülönbözőbb városaiban - szeretettel emlegeti nevét. Mint vadász, természet járó ember, társai megbecsülését élvezi.
Piktúrája a természetelvű festők között jelöli ki helyét, ami élet- és művészetfilozófiája ismeretében magától értetődik.
Grafikusi munkássága csupán annyiban tér el festészetétől, amennyiben a technika más megoldásokat követel. A rajznál kiesik a szín, -s a vonal lép kitüntetett szerepbe. Ez különösen érezhető a vergődő, kiszáradófélben lévő fát ábrázoló tusrajzánál, ahol a halott ágak között tömött foltokban tűnnek fel a sarjadó növénycsomók. Anélkül, hogy bármiféle erőltetett magyarázatokkal kísérleteznénk (Holler soha nem mozdult el a Csontváry féle szimbolizmus felé), kétségtelenül itt az élet és a halál problematikája jelenik meg az egyébként konkrét és tárgyilagos grafika szellemi hátterében.
A voltaképpen banális témát (Kifogott szekér) ábrázoló finom tollrajz érdekessége a szerkezetes (=szekér) és az orgnikus forma (= a buja vegetációt megtestesítő megszerezhetetlen növényhalmaz) ütköztetése, s mégis harmonikus egységbefoglalása.
Hasonló dualista gondolatmenetet képvisel az a rajz, ahol szélfútta fa előtt áll egy mesékből előbújt tündérlány, ruhája, haja lobog a szélben. A mű felső mezőiben különös madarak röpködnek (Holler gyakori motívuma). Noha a művész két lábbal áll a valóságban, néhány opuson mégiscsak "felderengenek" misztikus elemek. Egészen pontosan: megjelennek a panteizmus, a gyökereiben görög (hellenisztikus) filozófia tanulságai.
A görög panteista filozófus nem ismerte el a természet feletti Istent. Istent a természettel azonosította. Fában, fűben, vízben, égben ott van a jelenvaló Isten.
Ha művész rajzait nézzük: az alföldi nyurga fasora az égből lesugárzó fényözönt vagy a libáit terelgető parasztlánykára lezúduló fény-árnyék sugarakat, ez a gondolatmenet idéződik fel bennük. Természetesen nem blakei, sokkal inkább a vergiliusi értelemben, hiszen Holler nem az (egyébként kitűnő) angol 'polgári "festővel, hanem a bukolikákat, eklogákat szerző latin poétával hozható szellemi rokonságba, hiszen az ő költeményeiben szerepelnek kentaurok és pánok, s egyéb mitologikus lények (természetesen görög mintára), és természetesen szerelmes pásztorok és pásztorlánykák. Ma már ezekkel a különös figurákkal ritkán találkozunk, de biztosak lehetünk benne, hogy Holler mester tájait látva Kentaur bizonyára elégedetten mosolyogna.
Ezen igényes albumban szereplő rajzok valamennyike a természetről szól. A képeket kísérő anekdotikus szövegek te jelen más természetűek. Fordulatos szüzsé, szarkasztikus humor jellemzi őket.
Csak egy részük támaszkodik a természetélményre (Szarvasnász, Egy rendhagyó erdei koncert, Elszállt pillanatok), többségük azonban életrajzi epizódokat idéz fel (Hogy nem lettem forradalmár, Az öltönyök titka). De van olyan " kisnovella " is közöttük, ami az emberi butaságról és hálátlanságról szól (A sapka).
A szövegek az olvasni szerető, a rajzok a látni szerető érdeklődőnek szerezhetnek kellemes perceket.
Szentendre, 2001. augusztus 20.
Piktúrája a természetelvű festők között jelöli ki helyét, ami élet- és művészetfilozófiája ismeretében magától értetődik.
Grafikusi munkássága csupán annyiban tér el festészetétől, amennyiben a technika más megoldásokat követel. A rajznál kiesik a szín, -s a vonal lép kitüntetett szerepbe. Ez különösen érezhető a vergődő, kiszáradófélben lévő fát ábrázoló tusrajzánál, ahol a halott ágak között tömött foltokban tűnnek fel a sarjadó növénycsomók. Anélkül, hogy bármiféle erőltetett magyarázatokkal kísérleteznénk (Holler soha nem mozdult el a Csontváry féle szimbolizmus felé), kétségtelenül itt az élet és a halál problematikája jelenik meg az egyébként konkrét és tárgyilagos grafika szellemi hátterében.
A voltaképpen banális témát (Kifogott szekér) ábrázoló finom tollrajz érdekessége a szerkezetes (=szekér) és az orgnikus forma (= a buja vegetációt megtestesítő megszerezhetetlen növényhalmaz) ütköztetése, s mégis harmonikus egységbefoglalása.
Hasonló dualista gondolatmenetet képvisel az a rajz, ahol szélfútta fa előtt áll egy mesékből előbújt tündérlány, ruhája, haja lobog a szélben. A mű felső mezőiben különös madarak röpködnek (Holler gyakori motívuma). Noha a művész két lábbal áll a valóságban, néhány opuson mégiscsak "felderengenek" misztikus elemek. Egészen pontosan: megjelennek a panteizmus, a gyökereiben görög (hellenisztikus) filozófia tanulságai.
A görög panteista filozófus nem ismerte el a természet feletti Istent. Istent a természettel azonosította. Fában, fűben, vízben, égben ott van a jelenvaló Isten.
Ha művész rajzait nézzük: az alföldi nyurga fasora az égből lesugárzó fényözönt vagy a libáit terelgető parasztlánykára lezúduló fény-árnyék sugarakat, ez a gondolatmenet idéződik fel bennük. Természetesen nem blakei, sokkal inkább a vergiliusi értelemben, hiszen Holler nem az (egyébként kitűnő) angol 'polgári "festővel, hanem a bukolikákat, eklogákat szerző latin poétával hozható szellemi rokonságba, hiszen az ő költeményeiben szerepelnek kentaurok és pánok, s egyéb mitologikus lények (természetesen görög mintára), és természetesen szerelmes pásztorok és pásztorlánykák. Ma már ezekkel a különös figurákkal ritkán találkozunk, de biztosak lehetünk benne, hogy Holler mester tájait látva Kentaur bizonyára elégedetten mosolyogna.
Ezen igényes albumban szereplő rajzok valamennyike a természetről szól. A képeket kísérő anekdotikus szövegek te jelen más természetűek. Fordulatos szüzsé, szarkasztikus humor jellemzi őket.
Csak egy részük támaszkodik a természetélményre (Szarvasnász, Egy rendhagyó erdei koncert, Elszállt pillanatok), többségük azonban életrajzi epizódokat idéz fel (Hogy nem lettem forradalmár, Az öltönyök titka). De van olyan " kisnovella " is közöttük, ami az emberi butaságról és hálátlanságról szól (A sapka).
A szövegek az olvasni szerető, a rajzok a látni szerető érdeklődőnek szerezhetnek kellemes perceket.
Szentendre, 2001. augusztus 20.
dr. Hann Ferenc akadémikus
Internetes megjelenéseim
Szenti Tibor honlapján megjelenő tanulmány.
ARTPORTAL
Vadászati Információs Portál Kulturális Melléklete
ARTPORTAL
Vadászati Információs Portál Kulturális Melléklete